Tudom, tudom, túl vagyunk a Halloween-en. De 8 napon belül csak ér még tartani egy utó-Halloween bulit, nem? Ha ezt az etikett tiltaná, jövőre is ijesztgethetjük magunkat ezekkel a horror muffinokkal, addig meg együk őket csupaszon, mert finomak! Meg kókuszosak! 🙂
Tovább
Tudtam, hogy áfonyás túrótortát szeretnék készíteni, ráadásul olyat, ami nagyon gyors, és teljességgel problémamentes, de hogy egész pontosan milyen legyen, arról csak körvonalak voltak a fejemben. Aztán ezek a körvonalak hamar átalakultak, amikor kiderült, hogy abszolút téves elképzeléseim voltak az otthoni kamra- és hűtőfelhozatalról.
Tovább
Ez egy nagyon finom málnatorta: nem túl édes, nem túl tömény, olyan “kérek még egy szeletet” típus. Egy baj van csak vele: a panda trancsírozáshoz kell némi lelkierő. 🙂 Aki abban nem bővelkedik, kevésbé cuki állat képébe bújtassa a tortát, vagy csak hagyja natúr málnásan, úgy is elég állat lesz. 🙂 Sajnos szeletfotó nem készült, mert szülinapra vittük, pedig belül is látványos az élénk rózsaszín krém váltakozása a csokis piskótával. Ha kíváncsiak vagytok rá, kénytelenek lesztek megsütni. 🙂 Annyit még hozzátennék, hogy az én csak-csokitortát-evő lányom REPETÁZOTT belőle. Ez persze több mindent is jelenthet: vagy nagyon jó a torta, vagy a rózsaszín csodákra képes, vagy erős pandaboncolási hajlamai vannak. Őszintén remélem, hogy valamelyik az első kettő közül. 🙂
Tovább
Itt van az ősz, itt van újra… eddig stimmel. A folytatással isten bizony próbálkozom azonosulni, több-kevesebb sikerrel. Mondjuk egy finom őszies pite azért lendít valamicskét a dolgon, ilyenkor még majdnem az is elviselhető, hogy már rég elpakoltam (volna) a fürdőruhákat (ha nem lennék lusta 🙂 ), és nemsokára már délben lemegy a nap. Na de ne legyünk ennyire melodramatikusak, még az ősznek is van napos oldala: például a körte, meg a sós karamell (ez talán nem kötelező eleme az ősznek 🙂 ), no meg az omlós tésztakosár (azt hiszem, az évszaki besorolás itt sem állja meg tökéletesen a helyét 🙂 ). Az egész tart-osdiban talán ez utóbbi, az omlós tésztakosár a legeslegjobb, nem bírom megunni! A mascarponehab már tényleg csak hab a tortán.
Tovább
Komolyan mondom, mióta válogatom a képeket a bejegyzéshez, szabály szerint csurog a nyálam. Jaj, ez a Pavlov tudott valamit! Annyira, de annyira ennék egy szeletet ebből a citrompitéből… csak hát, hol van az már… Pedig volt a hétvégén csokitorta is (nem vagyunk őrültek, csak szülinapoztunk 🙂 ), és az is nagyon finom volt, de ez a citrom tart valahogy beférkőzött az agyam és az ízlelőbimbóim közé félútra.
Tovább
Szegény gyerekeim, az anyjuk meglehetősen szőrös szívű a bolti édességekkel kapcsolatban. Ez alól a jégkrém sem kivétel. Természetesen más a helyzet, amikor az anyjuk is bolti jégkrémet akar enni, és ezt nem tudja zugevés üzemmódban előadni: ilyenkor nagyon meg tud lágyulni az anyukák szőrös szíve is. 🙂 Szerencsére azért a legtöbb ilyen bűnös tevékenység tanúk nélkül levezényelhető éjfélkor, így nappalra marad a házi jégkrémgyártás.
Tovább
Olyan barátságos dolog a tarte készítés, gyakorlatilag szinte minden előre elkészíthető, ha semmit nem díszítünk rajta, akkor is mutatós, és hát naggggyon finom. A málna-pisztácia kombó különösen.
Tovább
Ha már olyan professzionálisan leszüreteltük a sárgabarackot :), akár fel is használhatunk belőle. Ebbe a sütibe kétféleképpen is belekerül: lekvárként és darabolva. Csak mondja bárki, hogy nem táplálkozunk a kor szellemének megfelelően: szezonálisan és rostdúsan! A paleo vonal nem teljesül tökéletesen (konkrétan semennyire), de azért ne legyünk telhetetlenek! 🙂
Tovább
Végy egy lejtőn álló sárgabarackfát, aminek elérhetetlen magasságban vannak az ágai!
Életed kockáztatásával szedj le néhány szem barackot a meredek oldalon billegő létrán egyensúlyozva!
Sűrűn szentségelj (ügyelve arra, hogy a lent álló gyerekek örömkiáltásoknak véljék)! …
Túróimádók figyelmébe! 🙂 Mascarponés túrótorta rózsás díszítéssel, egyszerűen…
Tovább
Sweet & Crazy 