Pillecukor pókháló készítése közben ismerszik meg igazán az ember. Hát az én férjem bizonyított: feleségfronton harcedzettségből szín jeles. Miközben a homlokomról is olvasztott mályvacukor pókhálók csüngtek, megkértem férjet, jöjjön a konyhába készíteni néhány képet – fázisfotó, ugye 🙂 – , mert bár sok mindenre képes vagyok, de pillecukortól összeragadt kezekkel fényképezni, na arra pont nem. Férjnek szeme sem rebbent, amikor megjelent a konyhában, és meglátott derűs hangulatban, összetapadt ujjakkal vadul hadonászni a torta körül. Teljes hidegvérrel érdeklődött, hogy hány fényképet készítsen, és pontosan miről, és nem tette fel még azt a triviálisnak tűnő kérdést sem, hogy a maradék józan eszem is elment-e. Vannak az életben dolgok, amik magyarázatra szorulnak, de a feleséghez végérvényesen hozzászervült zacskónyi olvadt pillecukor nem tartozik közéjük.