Hiába vagyok már 11 éve anya, nemcsak hogy simán belesétálok a gyerekek által állított csapdákba, de még én magam is kreálok néhányat. Most például azt a szarvashibát követtem el, hogy megkérdeztem fiúgyereket, milyen tortát szeretne a haveros szülinapi bulijára. Röpke gondolkodás után kivágta, hogy versenyautóst. Huh, mondom, sima ügy, hiszen olyat már készítettem. Természetesen a magabiztosság mámora hamar elpárolgott, ugyanis gyorsan pontosított: a torta maga legyen autó formájú, Forma 1-es. Aggódó arcom láttán engedékenyen hozzátette: nem kell, hogy Ferrari legyen. Köszi. 🙂
Talán emlékeztek még, milyen jól mulattam anno a Barbie tortával is, na most is hasonló élményekre számítottam. 🙂 Úgyhogy nem is késlekedtem, feltúrtam fiúgyerek kisautó készletét, és két szimpatikus, az én szememnek határozottan versenyautós kinézetű példánnyal bevettem magam az ilyen helyzetekre rendszeresített karosszéria-tervező műhelyembe (fotel). Egyik kezemben pohár bor, másikban gyanúsan mozgalmas külsejű autó: ebből baj nem lehet.
Az már az első pillanatban világossá vált, hogy minden rendes versenyautó rendelkezik néhány felettébb furcsa elemmel, melyek nélkül nyilván egy valamire való torta nem gurulhat ki a garázsból. Itt elsősorban az autó tetején kiálló helyes kis cápafarokra, másodsorban az autó orránál terjeszkedő, alapos mérnöki ismereteimből kiindulva minden bizonnyal a légterelésben fontos szerepet játszó akármire gondolok (szaknyelven izébigyó). És akkor még az általam is könnyűszerrel felismert spoilerről nem is beszéltünk! Már most örültem, hogy mennyi lehetőségem lesz elvérezni a pályán… 🙂
(Mint utóbb kiderült, helyesen mértem fel a versenyautóssági kritériumokat. Például a cápafarok valóban rendkívül fontos, és érdekes módon semmi köze a cápákhoz, viszont bukónak hívják (egyesek). 🙂 )
Na jó, de kanyarodjunk vissza a borral és kisautókkal való hejehujázás mozzanatához! Néhány önbizalmi válsággal és szemöldökráncolási rohammal később a kezemben tartottam a drága kincset, a versenyautó torta tervrajzát! A sablon nemcsak abban a percben szerzett hatalmas örömet, hanem – minden épeszű várakozásnak ellentmondóan – a későbbiekben is abszolút használhatónak bizonyult:
Innentől már csak meg kellett valósítani.
Forma 1-es versenyautó torta készítése lépésről lépésre
Ha már bonyolult a forma, legalább a beltartalom legyen rutinpálya, így – fiúgyerek buzgó helyeslése mellett – Nutellás torta mellett döntöttem (nem először, és vélhetően nem is utoljára 🙂 ).
Hozzávalók egy 43 cm hosszú autós formatortához:
A Nutellás torta receptje alapján, mennyiségek az alábbiak:
Kakaós piskóta 24 x 34 cm-es tepsiben kisütve: a receptben megadott mennyiség háromszorosa
Nutellás krém: 600 g Nutellából és 1200 g mascarponéból
2:1-es étcsokoládé ganache a fondant alá 500 g csokiból és 250 g habtejszínből (elkészítése itt)
kb. 1 kg piros burkoló cukormassza (én Unidec és fondant keverékét használtam)
fekete, fehér és szürke fondant a versenyautó részleteihez
Versenyautó torta elkészítése:
Első lépésként már napokkal korábban elkészítjük piros fondantból a spoilert, mert annak tökéletesen meg kell száradnia. A spoiler keskenyebbik része nagyjából olyan széles vagy kicsit keskenyebb legyen, mint az autó hátulja, hogy ráférjen, lásd fenti felülnézeti fotó. (A spoiler mindenképp fondantból vagy CMC-vel kevert egyéb cukormasszából készüljön, mert például az Unidec sosem kerül a tökéletes száradás állapotába.)
A torta faragása
A piskótát kisütjük, és hagyjuk teljesen kihűlni. Ezalatt elkészíthetjük a Nutellás krémet is, majd nekilátunk a faragásnak. Ehhez a művelethez a fent már méltatott sablont használtam, azonban egy az egyben ez nem fér rá a piskótára, és nem is lenne túl anyagkímélő megoldás, úgyhogy a sablont 3 részre vágtam: az autó orra, a széles testrész és az autó hátulja felosztásban. Ügyesen sakkozva próbáljuk úgy elhelyezni a három elemet a piskótán, hogy a lehető legnagyobb egybefüggő rész maradjon meg épen maradéknak, ugyanis abból fogjuk a 4 kereket és egyebeket megformázni! Valahogy így zajlik ez:
Ha kivágtuk az autó főbb részeit, keressünk egy ízléses alátétet, lehetőség szerint több fokkal ízlésesebbet, mint az én fadeszkám, és arra kezdjük el összeállítani az autó tortát! Férj szerint olyannyira ciki a deszkám, hogy így fotózni is felesleges volt, de azért bízom benne, hogy a torta maga is jelent akkora vizuális ingert, mint a deszka. Ha nem, akkor bocsi. 🙂 Hozzáteszem, én minden emberileg lehetségest elkövettem, hogy kissé stílusosabb alátétet szerezzek (értsd: fejvesztve szaladgáltam a szomszédokhoz fém tálcákért), de úgy tűnik, az emberek nincsenek kellőképpen felkészülve monstre torták tálalására.
Ha már itt tartunk, mindenképp próbáljátok bele az alátétet a hűtőbe, nehogy utólag kapjatok gutaütést! Nálam ez a mozzanat kivételesen nem maradt el, azt viszont már nem csekkoltam, hogy a hűtő polctartó beszögellései nem fogják-e lekaszabolni az autó spoilerét és egyéb tartozékait. Csak az isteni gondviselésnek köszönhető, hogy milliméterekre ugyan, de csont nélkül befért a torta a hűtőbe. Persze a bulihelyszínen nem, de ezen már fenn se akadtam. 🙂
Ha ügyesen tetriszeztünk a sablonokkal, akkor maradt egy jókora egybefüggő piskótánk, amiből elkészítjük a Forma 1-es autó kerekeit. Fogunk egy kb. 6 és fél cm átmérőjű kiszúrót (pont akkora, mint a Nutellás doboz teteje 🙂 ), és kivágunk 4 kört. Ez vélhetően nektek is úgy fog csak kiférni, ahogy nekem, azaz a megmaradt piskótát oldalára fektetjük, a tervezett kerékvastagságnak megfelelő szeletekre vágjuk, majd így szúrjuk ki belőle a kerekeket. (Huh, de bonyolultan hangzik, de élőben rá fogtok jönni, ígérem! 🙂 )
Még mindig maradt piskótánk, de hál’istennek faragnivalónk is, méghozzá nem más, mint az izébigyó, akarom mondani BUKÓ! 🙂 Ezen áll vagy bukik a versenyautósság léte, úgyhogy csak semmi lazaság! A megmaradt piskótából egy nagyjából 7 cm hosszú, és legmagasabb pontján 5 cm magas VALAMIT kivágunk :), ami hátrafele lejt, elől kb 5 cm széles, hátul pedig elkeskenyedik. Na ő lesz a bukó. 🙂
A maradék piskótát még mindig nem falhatjuk fel, mert szükségünk lesz egy pilótafejre is. A fejet gyakorlatilag cake pop technikával állítjuk elő, azaz a piskótát szétmarcangoljuk, összekeverjük minimális mennyiségű Nutellás krémmel, és bájos labdát formázunk belőle. Behűtjük.
Nekilátunk a torta betöltésének. Az összeillesztett darabokat óvatosan 3 lapba vágjuk, és egyenletesen rétegezzük a krémmel. Minimális krémmel az autó három fő részét is egymáshoz tapasztjuk. Az autót végül vékony rétegben kívülről is lekenjük, majd behűtjük. Fázisfotókkal szemléltetve:
Ezen a ponton ráeszmélünk, hogy a versenyautó nem lovaskocsi, ahol a vezető bakon ül, úgyhogy gyors mozdulatokkal és egy kiszúróval helyet csinálunk a pilótának:
Behűtjük a tortát, majd ha rádermedt a krém, egyenletesen átkenjük csoki ganache-sal is. (Ha ennyire nem akarjuk bonyolítani, akkor ez a lépés ki is hagyható, mert a nutella-mascarpone krém nem szokta megolvasztani a fondantot). A lekenést elvégezzük a kerekekkel, a bukóval és a vezető fejével is. Újfent hűtünk.
A Forma 1-es versenyautó torta burkolása
Jöhet a kisebb elemek burkolása! A bukót piros fondanttal burkoljuk, a pilóta pedig fekete borítást kap egy vékony trapéz alakú fehér csíkkal. A kerekek esetén a kerekek átmérőjével megegyező méretű szürke körlapokat vágunk ki, a kerék alsó és felső felére is tapasztunk egyet, majd a kerék kerületének megfelelő hosszúságú fekete fondant csíkot vágunk, görgős fondantvágóval két vonalat mintázunk bele, hogy élethűbb gumiabroncs hatást keltsen, és a kerék oldalára simítjuk. A felülre került szürke körlapot tetszés szerint felnisre mintázhatjuk: na én ezt nem szofisztikáltam túl, néhány egymást keresztező vonallal letudtam a műveletet.
Már az autó burkolásánál tartunk. Mivel elég hosszú tortáról van szó, egyszerűbbnek láttam, ha két részletben burkolom: egyszer az autó orrát, majd a hátsó fertályt, sőt, így nem kellett akkora anyagráhagyással sem számolnom, mert az orr burkolása után megmaradt nyesedék felhasználható volt a hátsó rész burkolásakor. A kettő illesztését fekete fondant díszítőelemekkel takartam. A bukót és a kerekeket fogpiszkálókkal rögzítettem a tortához. A kerekekhez fejenként hármat használtam, hogy stabil legyen. Ráadásul a valódi Forma 1-es autóknál a kerék eláll a kocsitól, így a 3 fogpiszkálóval kissé eltartott kerekekkel rendkívül élethű hatást kelthetünk. 🙂
A spoilert egy kis piros fondant hengerrel támasztottam alá, az autó orrára pedig a szülinapos életkorának megfelelő rajtszámot ügyködtem.
Az orr elejének két oldalára még jár egy-egy L alakú elem, ami – mint már megállapítottuk – létfontosságú jelentőséggel bír aerodinamikai szempontból. Ezt simán kivágjuk fondantból, és a torta oldalához illesztjük.
Végül beültetjük a versenyzőt az őt megillető helyre, majd kisimult idegekkel és laza nemtörődömséggel becsúsztatjuk a tortát a hűtőbe, másnap pedig szenvtelen arccal figyeljük, ahogy ádáz tizenegy évesek vadul trancsírozzák a pikk-pakk összedobott művünket! 🙂
Ha kevésbé vagytok torta faragós hangulatban, ez a kisautós torta és ez az autópályás változat is nagy kedvenc.
Sweet & Crazy 