Annyira vágytam már egy csipkés tortára! Kifinomult, romantikus, nőies! Pont jól ellensúlyozza a tréningnadrágos hétköznapokat. (Természetesen ezalatt azon ritka, már-már rendkívülinek számító napokat értem, amikor épp nem szaténkimonóban végzem otthon a felmosást. 🙂 ) És ha az ember erősen akar, előbb-utóbb felüti a fejét az alkalom is. Jelen esetben ez az alkalom barátnőm kis-nagylányának tortája képében jelentkezett, ahol is csajos-rózsaszínes fő csapásirány lett kijelölve. Nem tétováztam: csipkéztem, ahogy kell. Csak nem szalaszthatok el egy ilyen remek lehetőséget… 

Bár sosem gondoltam magamról korábban, a tortázás kihozta belőlem a kísérlettervezőt. Jó pár szett cukorcsipkét készítettem különböző feltételek megvalósulása mellett, úgyhogy teljes körű tapasztalatátadásra készüljetek! 🙂

Cukorcsipke készítése csipkés tortához

 

Ami minden verzióban közös: ördöngösség nincs, látványos végeredmény van. Néhány alapanyag és eszköz azért szükségeltetik, szóval ez nem az a kategória, hogy péntek délután a fejünkre csapunk, hogy de ennénk egy jó kis csipkés tortát, aztán a vacsoránál már buzgón falatozzuk is. De ne legyünk telhetetlenek! 

Első, és legfontosabb: be kell szereznünk egy (vagy több) szilikon cukorcsipke formát. Vigyázzunk, gyönyörűek vannak, nehogy elkapjon minket a vásárlás gépszíja! Mondjuk ebben segít az áruk, ami nem 1 forint. 🙂 

Innentől kettéágazik a történet: a cukorcsipke anyagát összeállíthatjuk magunk is, vagy vásárolhatunk cukorcsipkeport, amit csak vízzel kell elkevernünk. (Sőt, már kész massza is kapható, de ahhoz még nem volt szerencsém.)

 

Cukorcsipke készítés cukorcsipkeporból

 

Első lépésként cukorcsipkeport (cukorfátyolpor néven is fut) vásárlunk: egy zacskóból rengeteg csipkére futja majd. A port vízzel kikeverjük a csomagolás utasításai szerint. Az én formámhoz (a 3 csipkéhez) összesen 14 gramm cukorcsipkepor és 21 gramm víz keveréke elég (de ez csipkeporonként változhat). Egy sűrű tejföl vagy nokedlitészta állagú masszát kapunk. Fogjuk a szilikonformát, és alaposan belekenjük a krémet egy kenőkéssel. Előtte a formát NEM kell semmivel kikenni, beszórni, stb. Alaposan, minden mélyedésbe kerüljön a masszából! Ha valahol légbuborék van, vagy lyuk marad, oda kenjünk még! Ha megvagyunk, egy habkártyával vagy a letisztított kenőkéssel – a szilikonformához szorítva – végighúzzuk a felületet, hogy minden felesleges masszát eltávolítsunk. Legyünk nagyon alaposak, hogy ne legyen sorjás, fátyolos a végeredmény.

Ha eddig megvagyunk, jöhet a csipke szárítása. Ezt végezhetjük sütőben vagy szabad levegőn. A sütős szárítás többféle hőfokon végezhető, de fontos, hogy ne megsüssük szegény csipkét, csak szárítsuk! Az általam használt por leírásában a javaslat 20 perc szárítás volt 60-70 fokos sütőben. Ennyi idő pont semmire nem volt elég, végül több, mint 80 percig szárítottam, mire jó lett.

Kipróbáltam a levegőn szárítást is. Ég és föld a különbség! Ha tehetitek, mindenképp levegőn szárítsátok! 6-7 óra alatt kész (az idő függ a csipkeforma barázdáinak mélységétől és a cukorcsipke massza fajtájától), és tökéletesen rugalmas, nem törős, nem szakadós csipke a végeredmény. 

A sütőben szárítottal is lehet dolgozni, de azt elég óvatosan kellett kioperálni a formából, és nem mindenhol volt azonos az állaga. Volt, ahol már majdnem kezdett túlszáradni, máshol – a forma belsejénél – szinte még ragadt. Ezzel szemben a levegőn szárított mindenhol azonos, puha, ruganyos, pikk-pakk ki lehet “cibálni” a formából.

A levegőn szárításnál egyre kell vigyázni! Ne feledkezzünk meg a csipkéről, mert különben ripityomra szárad. Én egyet kint hagytam 24 órára, és ki sem lehetett szedni a formából, apró darabokra tört, amikor megpróbáltam. Felismerve memória- és odafigyelés kapacitásaim korlátait, most már beállítok egy ébresztést a telefonomra 6 órával a csipkekészítés utánra, csak hogy ne legyen tele a kuka túlszáradt csipkékkel. 🙂

Amikor lejárt az idő, a csipke sarkát megfogjuk, és elkezdjük kiemelni a formából. Ha szépen elválik, nem szakad, nem ragad, akkor pont kellő ideig szárítottuk. A csipke alsó és felső szélét egyszerre fogva fokozatosan húzzuk ki a formából! A kis kinyúló cirádáknál, girlandoknál vigyázzunk, hogy ne szakítsuk le őket! 

Az elkészült csipkét – a gyönyörködés befejeztével – sütőpapír lapok közé tesszük, feltekerjük, és felhasználásig jól záródó dobozban tároljuk.

Házi cukorcsipke készítése

 

A cukorcsipkét házilag is elkészíthetjük. Bartus Dóránál találtam szimpatikus receptet, amin minimálisat változtattam, hogy ne kelljen még fehérjeporral is vesződni. A végeredmény teljesen meggyőző. 

Házi cukorcsipke recept:

 

Hozzávalók (több adag csipkéhez):

10 g CMC por (lékötő, tylose néven is kapható)

10 g porcukor

20 g keményítő

fél tk méz

120 g forró víz

kb. 1 mokkáskanál titánium-dioxid (fehérítő por)

1 ek glicerin (opcionális)

 

Elkészítés:

A száraz anyagokat összekeverjük. Vizet forralunk, feloldjuk benne a mézet (és a glicerint, ha használunk), majd a cukros keverékhez adjuk. Botmixerrel csomómentesre keverjük. FONTOS! A fehérítő port nem lehet kihagyni még színezett csipkénél sem! A titánium-dioxid nélkül a kész cukorcsipke átlátszó lesz – még a színes verzió is – , ami, valljuk be, igen kevéssé teszi látványossá a tortát. 🙂 

Ezután ugyanúgy járunk el, mint a fentieknél. A masszát a szilikonformába kenjük, és lehetőleg szabad levegőn hagyjuk kb. 6 óra alatt megszáradni. 

Glicerin nélkül is elkészíthető a csipkepor. Engem hajtott is a kíváncsiság, hogy így is, úgy is teszteljem. Glicerin nélkül egy teljesen jó állagú, a célnak tökéletesen megfelelő cukorcsipkét kaptam. Na de glicerinnel! Az egy álom: nagyon puha, ruganyos, gyakorlatilag elszakíthatatlan, csak úgy téptem ki a formából a csipkét, és semmi baja nem lett. 

 

Cukorcsipke felhelyezése a tortára

 

A cukorcsipke hajlékony, tetszés szerint vágható, gyakorlatilag úgy használható, mint a valódi csipke, nagyon jó vele dolgozni. 

Fogunk egy burkolt tortát (jelen esetben ő belül nutellás), megnézzük, hogy melyik a legkevésbé előnyös oldala, hogy oda tudjuk tervezni a csipkeszélek találkozását. Csipke- és tortamérettől függően több találkozási pont is lehet, de ne aggódjunk, nem lesz feltűnő! A csipkét finoman simítsuk a tortához, és vágjuk méretre úgy, hogy lehetőleg se hézag, se átlapolódás ne legyen a csipkeszélek illeszkedésénél! Ha mázlink van, és a torta felülete kicsit nyirkos, akkor a cukorcsipke már most szépen a tortához tapad. Ha nem így lenne, akkor nézzük meg, nagyjából milyen magasságig fekszik fel a csipke, majd szedjük le, és NAGYON VÉKONYAN vizezzük be a torta oldalát egy ecsettel, majd simítsuk rá újra a csipkét. A cirkalmas részeket ellenőrizzük, hogy sehol ne álljon el! Megvagyunk!