Jégvarázs szülinapi bulit tartottunk! – Torta, DIY dekoráció és játék ötletek

Ez a bejegyzés kicsit rendhagyó, nem torta lesz a fókuszban, de azért a poszt végén előkerül az is. Én nagyon szeretek otthon megrendezett szülinapi bulikról olvasni, ötleteket gyűjteni, főleg, ha tematikus zsúrról van szó. Gondoltam, hátha ti is. 🙂 Összeszedtem, mi hogy készültünk, milyen roppant egyszerű, de látványos dekorációkat barkácsoltunk össze, és milyen játékok, feladatok voltak a lánykánk hatodik szülinapján tartott Jégvarázs bulin. Több ötlet átkonvertálható más témájú bulira is, úgyhogy a fiús szülők se meneküljenek! 🙂

A party amúgy rettentő jól sikerült, a készülődés és az éles menet minden percét élveztük, pedig a tervekkel ellentétben lakásban kényszerültünk lezavarni az eseményt. Persze csak azt tudnám, hogy akkor minek született nyáron az a gyerek! 🙂

Jégvarázs buli dekoráció

A Jégvarázs bulihoz az alaphangot a töménytelen mennyiségű kék és fehér dekoráció adja meg, szerintem. Semmi bonyolultra ne gondoljatok! Mottó: legyen egyszerű, de látványos. És kék. 🙂 Ez nálunk a következőket takarta: sok-sok kék és fehér lufi, felaggatva és szétszórva a lakásban (utóbbi a gyerekenergiák levezetésére is kitűnően alkalmas), krepp pomponok, krepp girlandok és kék színes papír füzérek szerteszét. A megvalósított DIY ötletek a teljesen kézügyesség-mentes övezetbe tartoznak, egy lelkes hatéves lazán abszolválja, a színes papír füzérben simán kenterbe is veri az anyját. 🙂 Nem kell hozzájuk más, csak némi krepp- és színes papír, meg egy mindenre elszánt szülinapos. Persze két, majdnem mindenre elszánt majdnem negyvenes sem jön rosszul (éljen az évtizedeken átívelő barátság! 🙂 )

A pomponkészítést a youtube-ról lestem, és kis segítséggel a szülinapos lányka is megoldotta:

A színes papír füzér dekorációt egyes egyedül ügyködte össze, és konkrétan szebben, mint én a mintapéldányt. 🙂 Az ötlet az Oh happy day blogról származik, ahol amúgy is érmes körülnézni, ha valaki nem veti meg a DIY-t.

A krepp girlandot is simán csinálhatta volna ő, ha nem nyúltam volna le a feladatot az esti kimenőmre. Tán még a kukoricafosztásnál is jobb szociális elfoglaltság, és az ember szinte hasznosnak érzi magát pletykálás közben. 🙂 A technika ugyanonnan:

Ennyit a dekorációról. Jöjjenek a játékok!

Jégvarázs buli játékok, feladatok

A kezdeti oldódást segítendő, Jégvarázsos színezőket pakoltunk ki az asztalra, amiket innen nyomtattam. Na ezekre végül nem volt szükség, a sok lufi kellően megteremtette az alaphangulatot. Ettől függetlenül backup plan-nek szerintem nem rossz.

A szabad játékot (értsd: fékevesztett rohangálást, dobolást, sikongatást és egyebeket) követte a szervezett program. A játékos feladatokat egy – Jégvarázshoz illeszkedő – sztorira fűztük fel. A vezérfonal maga egy kincskeresés volt, ami – ahogy az lenni szokott – akadályokba ütközik. Az akadályok legyőzésével kerülnek a gyerekek közelebb és közelebb a célhoz.

A sztori

A kincseket egy jeges fuvallat repítette szét, és fagyasztotta jégbe: a gyerekek küldetése, hogy megtalálják őket. A kincsekhez vezető utat nyomok segítik. A nyomok jelen esetben elrejtett kis Jégvarázsos képek voltak (netről nyomtatva), mindegyik hátulján egy rajzos utalás a következő kép hollétéről. A rajzos utalásokkal azért meggyűlt a bajom: eltartott egy darabig, míg kis jóindulattal akár felismerhetőnek is nevezhető széket, lépcsőt és hasonlóan összetett dolgokat rajzoltam. 🙂

Lakásban relatív bonyolult helyekre érdemes dugdosni a nyomokat, mert egyrészt kicsi a terület, másrészt így megelőzhető, hogy idő előtt megtalálják őket (pl. asztal aljára ragasztva, cipőbe rejtve, stb.). Egyes képeknél volt feladat is, másoknál csak tovább kellett menni, és megkeresni a következő képet.

A gyerekeket kalandos útjukon Kristof, a jegesember (az én okos nagyfiam 🙂 ) segítette, roppant büszkén.

Akadályok, feladatok:

Farkasok elől menekülve a csapat jéghegy torlaszba ütközik. Alagutat kell fúrni a jéghegybe, és azon keresztül átjutni a túloldalra, értsd: a kanapé, dohányzó asztal és számtalan párna segítségével szűk alagutat barkácsoltunk, ezen kellett keresztülmászniuk.
Az alagút túloldalán Sven, a rénszarvas várta őket a szánjával, mellyel továbbrepítette a csapatot: a gyerekek pokrócon húzták körbe-körbe egymást a nappaliban, irdatlan hahotázás közepette.
A csapat összetalálkozik Olaffal, a beszélő hóemberrel, akitől megrémülnek, és hógolyóval megdobálják. Konkrétabban, üres ásványvizes palackokra Olaffal kidekorált papírcsíkokat ragasztottam (Olafot rajzolni könnyű!!!), és kék műanyag labdákkal megdobva kellett feldönteni az üvegeket. Az üvegek aljába pici vizet tettünk, hogy ne legyen annyira egyszerű a feladat. Az egyik palack hátulján volt az utalás a következő feladatra.

Miután lebombázták Olafot, a csapat rájön, hogy Olaf nem bánt, nem kell tőle félni. Kibékülnek. Olaf arra kéri a gyerekeket, széthullott orrát és szemeit szerezzék vissza, és tegyék a helyükre (elrejtett kartonpapír répaorr és szemek megkeresése)
Egy nagy papírra rajzolt és falra kiragasztott hiányos Olafon kellett elhelyezniük az érzékszerveket, bekötött szemmel! A répaorr és szemek hátuljára gyurmaragasztót tettünk. Na ez rettentő jó móka volt, rengeteget nevettek szegény elfuseráltra sikeredő Olafon:

Innen már csak a három kincs megtalálása volt hátra (három különböző helyen), rejtélyes üzenetek segítségével. A kincsek radír, Jégvarázs matricák és kis üveggolyószerű “kristályok” voltak. Persze mindenből jutott mindenkinek.

A megfáradt csapat végül tortával regenerálódott. A szülinapos kívánsága emeletes Elsa torta volt. Erre az ostyakép tűnt a legbiztosabb megoldásnak: élethű Elsa megformálására nem szívesen vállalkoztam volna. Tortaostya használatáról itt olvashattok bővebben.