Ha van klasszikus páros, akkor a narancs-csoki feltétlenül az. Olyan jók együtt, hogy ezt kár is lenne ragozni. A mousse meg a pite párosítása, nos, hát az sem éppen rossz. 🙂
Tovább
Az asszony álma: legyen mézeskalács is, meg látványos desszert is Karácsonyra, lehetőleg egy füst alatt…
Tovább
Sötétség, fogvacogás, tükörtojás-sütés tábortűzön… amish feeling a köbön 🙂 … a whoopie pie nem maradhatott ki a sorból. Picit felturbózva ugyan, de azért hozva az eredeti amish aprósüti élményét. A sós karamellt kár lett volna kihagyni belőle, hiszen az köztudomásúan mindennek jót tesz (Igen, tudom, van egy csöpp elfogultságom karamell ügyben. Vállalom.) De ha valaki ezzel a tézissel nem ért egyet, még mindig ott a meggyes variáció, ami legalább olyan jó. Ha pedig megtartanánk a puritán szellemiséget, meggy és karamell nélkül is pont olyan villámgyorsan el fog fogyni az összes példány. A whoopie pie még a gyerekeim többségénél jelentkező – általam ismert okokra vissza nem vezethető – fehér krémektől való rettegést is legyűrte.
Tovább
Ki mondta, hogy csak humán lények ülhetnek szülinapot haverokkal, tortával, miegymással? Le a diszkriminációval! A négylábúak jogainak élharcosaként kutya szülinapi tortát sütöttem. Bár a tortához passzoló ünnepeltből nálunk van egy kis hiány – a házunk négylábúaktól tökéletesen mentes, ha csak a sánta hangyákat nem számítjuk -, szerencsére ezzel nincs mindenki így. Éljen Terka, a kisiskolás korba lépett vizslalány! Mindenki megnyugtatására gyorsan jelzem, természetesen a tortát csak a gazdik ették, a szülinapos a látvánnyal és egy tonhaltortával lakott jól. Ízlések és pofonok… 🙂
Tovább
Ez egy nagyon finom málnatorta: nem túl édes, nem túl tömény, olyan “kérek még egy szeletet” típus. Egy baj van csak vele: a panda trancsírozáshoz kell némi lelkierő. 🙂 Aki abban nem bővelkedik, kevésbé cuki állat képébe bújtassa a tortát, vagy csak hagyja natúr málnásan, úgy is elég állat lesz. 🙂 Sajnos szeletfotó nem készült, mert szülinapra vittük, pedig belül is látványos az élénk rózsaszín krém váltakozása a csokis piskótával. Ha kíváncsiak vagytok rá, kénytelenek lesztek megsütni. 🙂 Annyit még hozzátennék, hogy az én csak-csokitortát-evő lányom REPETÁZOTT belőle. Ez persze több mindent is jelenthet: vagy nagyon jó a torta, vagy a rózsaszín csodákra képes, vagy erős pandaboncolási hajlamai vannak. Őszintén remélem, hogy valamelyik az első kettő közül. 🙂
Tovább
Itt van az ősz, itt van újra… eddig stimmel. A folytatással isten bizony próbálkozom azonosulni, több-kevesebb sikerrel. Mondjuk egy finom őszies pite azért lendít valamicskét a dolgon, ilyenkor még majdnem az is elviselhető, hogy már rég elpakoltam (volna) a fürdőruhákat (ha nem lennék lusta 🙂 ), és nemsokára már délben lemegy a nap. Na de ne legyünk ennyire melodramatikusak, még az ősznek is van napos oldala: például a körte, meg a sós karamell (ez talán nem kötelező eleme az ősznek 🙂 ), no meg az omlós tésztakosár (azt hiszem, az évszaki besorolás itt sem állja meg tökéletesen a helyét 🙂 ). Az egész tart-osdiban talán ez utóbbi, az omlós tésztakosár a legeslegjobb, nem bírom megunni! A mascarponehab már tényleg csak hab a tortán.
Tovább
Van már fent a blogon nutellás torta, de egyrészt nutellás tortából sosem elég :), másrészt nem pont ilyen összeállításban szerepel. Nálunk ez egy nagy-nagy favorit, burkolt tortába is sokszor kerül (pl. a focilabda torta, az emeletes Jégvarázs torta és az autós torta is így készült). Iszonyú finom és totálisan maceramentes. 🙂 Az egyetlen aprócska nehézség… na az majd kiderül a poszt végén. 🙂
Tovább
Nagyon látványos és könnyen kivitelezhető torta design következik, az ombre petal cake, népiesebb nevén sziromtorta. A kézügyességünket gyorsan félre is tehetjük, most nem lesz rá szükség. Az egész művelethez egy jófajta tortán meg némi krémen kívül nem kell más, csak egy kis zen hangulat. Ha az épp nincs, majd a sziromkészítéstől lesz. Én komolyan nem is értem, miért nem vették fel még a pszichoterápiás irányzatok közé a petal cake készítést: meditatív állapot garantált. Mármint azoknak, akik egy egész kicsit is olyanok, mint én. 🙂
Tovább
Imádom a tematikus bulikat, legyen a téma bármi (na jó, szinte bármi :)). A kajatéma bulikat különösen. A kedves barátaink által hagyományszerűen megtartott gesztenye-party már évek óta az életünk része, ami – bár nevét speciel más okból kapta – jó ok mindenféle gesztenyés ezmegaz készítésére. Na vajon én mit sütöttem? Senki ki nem találná: gesztenyetortát. 🙂 Az már más tészta, hogy aztán a buliba végül csak a torta ment, én nem. De részleges kárpótlásomul – biztos, ami biztos – legyártottam újra. (Nem kell megijedni, nem őrültem meg a szokásosnál lényegesen jobban, a második torta is alkalomra készült. 🙂 )
Tovább
A tiramisu jó, a tiramisu mousse torta még jobb. 🙂 Mintás csokiköpenyben vagy fényes tükörglazúrral pedig nagyon mutatós is.
Tovább
Sweet & Crazy 