Imádom, amikor épp csurgatom a csokit a torta tetejére, és a döntő pillanatban a hátam mögül felhangzik egy kiáltás: Pillanat segíts, anya! Odalesek, és látom, ahogy egy asztal tetején állva egyensúlyoz, kezében/fején hatalmas fotóalbumokkal. Csurgatást félbehagy, gyereket kiszabadít, félig rádermedt ganache-t megszemlél. Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy a cukrászoknál is hasonlóak a munkakörülmények. 🙂