Szóval az úgy volt, hogy megkívántam egy kis édességet. Megesik az ilyen egyszer-egyszer, nincs ebben semmi szégyellnivaló. Gondoltam, főzök tápiókapudingot, és akkor majd a gyerekek is örülnek, jaj de jó. A tápióka megfőtt, lett belőle vaníliás és pisztáciás, és mivel csak gigászi méretű poharak akadtak a kezembe, kettőbe bele is adagoltam az egészet, majd nekiláttam lefotózni. Közben aztán elfogott az aggodalom, mi van, ha nem is finom, és én itt potyára fotózkodom: úgyhogy megkóstoltam az egyiket. Finom volt.
Na most azt tudni kell, hogy a tápiókának van egy érdekes tulajdonsága: tisztára azt az érzetet kelti, mintha nem is ennénk semmit, annyira kis könnyed, lágy. Úgyhogy gyanútlanul meg is ettem az egész pohárral. A második pohár felénél aztán már kezdtem gyanakodni, hogy mégiscsak eszem én, de akkor meg már késő volt. Fél pohárnyi tápiókapudingot csak nem oszthatok szét három felé, kitörne a polgárháború! Úgyhogy a béke érdekében – a fotós asztalka mögött guggolva – hősiesen belapátoltam a második pohárral is… Ember tápiókapudingot ilyen halkan még nem evett, az biztos.
Pisztáciás-málnás tápiókapuding recept
Hozzávalók (1-4 adaghoz, ld. fent):
60 g tápióka
4 dl tej
vaníliakivonat
1 púpos ek édes pisztáciakrém
kb. 3 kk porcukor
málna, barack, meggy vagy más gyümölcs a tetejére
Elkészítés:
A tápiókát beáztatjuk negyed órára, majd lefedve, alacsony fokozaton, többször átkeverve negyed óra alatt sűrűre főzzük: a tápióka gyöngyök legyenek áttetszőek. A felét kiszedjük, és elkeverjük benne a pisztáciakrémet. A másik felét vaníliával ízesítjük és beédesítjük. Két nagy vagy négy kisebb pohárba rétegezzük a kétféle pudingot, és málnával, egyéb gyümölcsökkel jól megpakolva tálaljuk… magunknak. Akiben buzog az igazságérzet, az másoknak is.
A tápióka a mákot is szereti, próbáljátok ki ezt a vegán verziót is. A pisztácia meg az epret, főleg tartban.