Na vajon mit készít az ember egy erdőrajongó sógornak? Hát erdős tortát. Ha pedig a tortakészítő én vagyok, akkor heveny favágáson átesett erdős tortát. Ugyanis aki azt gondolja, hogy az előző nap a tortába szúrt ropi fák másnap a 2 órás, 40 fokban véghezvitt autóút után is szálegyenesen állnak majd, az rendkívül optimista (értsd: hülye). Természetesen én ezt gondoltam. No de a szerencse, hogy az alacsonyabb növésű fák és bokrok is jól mutatnak a tortán egy gyors renoválás után…
Nektek légyszi, legyen több eszetek, és tálalás előtt döfködjétek a csokifákat a tortába, ha nem cserjékkel akarjátok köszönteni az ünnepeltet! Vagy legalább ne döcögjetek vele 2 órát a forró kocsiban!
Amúgy a torta belül az örök kedvenc Nutellás, most 22-es formában sütve, 4 tojásból (két adagban kisütve, összesen 4 lapba vágva), 750 g mogyorókrémmel és 1500 g mascarponéval, és most turbózva egy üveg meggybefőttel is. Kiderült, a Nutella és a meggy szeretik egymást, és mi is őket.
Erdős torta készítése fehércsoki fákkal
Hogy rendkívül élethű legyen a tortánk, elengedhetetlenül fontos az erdő hepe-hupáinak imitálása, mert anélkül nem is érdemes erdős tortának kezdeni. Ezt felborzolt nutellás borítással érjük el. A borzolás így zajlik.
Aztán jöhet a csokifa erdő készítése.
Fogunk egy adag fehércsokit, megolvasztjuk és temperáljuk, majd tökmagliszttel zöldre színezzük. Persze a tökmagliszt csak egy opció, nekem maradt egy csomó az Őrség aranya országtortából, de a kívánt szín matcha tea porral, illetve ételfestékkel is elérhető.
Sótól megfosztott ropikat sorakoztatunk egy sütőpapírra, a zöldre színezett fehércsokit habzsákba töltjük, és lombozatra emlékeztető kanyarulatokat nyomunk a ropikra. Ha fenyőt is szeretnénk, akkor háromszög alakban, oda-vissza mozgassuk a habzsákot. Hagyjuk megdermedni, majd tálalás előtt a torta tetejébe szurkáljuk.
Az időzítés, mint említettem, igen fontos: nekem a ropik ott, ahol kiálltak a tortából, eltörtek, nyilván az egy napos krémben ázás és a kocsiban döcögés áldásos hatása miatt.
Aztán már csak készítünk némi aljnövényzetet a torta tetejére, mert környezetórán megtanultuk (ha nem is én, de a fiam), hogy lombkoronaszint, cserjeszint, aljnövényzet, talajszint, miegymás… Imigyen történik: tökmaglisztet keverünk kókuszreszelékhez, és jól megszórjuk a tortát. (Ha ez az életben is így menne, talán még szeretnék is kertészkedni. 🙂 ) A mezei virágok és gombák imitálására színes szórócukrot vetünk be.
Ha szeretsz csokiból ügyködni ezt-azt, nézd meg a csokicsipke készítést és ezeket a gyors és látványos csokidekorokat is! Természetbarátoknak a csokilevelek is jól jöhetnek.
Sweet & Crazy 