Már többször nekifutottam a csokilevél készítésnek, de mindig elvéreztem valahol. Azt hiszem, mostanra sikerült megfejtenem a titkát. Szólok, a poszt nagyon rövid lesz. Merthogy a dolog tök egyszerű. 🙂
- Először is válasszunk a célnak megfelelő leveleket. Ha jóban vagyunk önmagunkkal, ne legyen a szélük túlságosan cakkos, és legyen tartásuk. Például a rózsa abszolút jó, kellőképpen erős, míg a paradicsomlevél sokkal nehezebb ügy.
- Próbáljuk nem megmérgezni a családot: igyekezzünk nem mérgező növényekről szüretelni. A leandert például mindenképp kerüljük el. Persze nem fogjuk megenni a leveleket, de azért mégis…
- Mossuk és szárítsuk meg a leveleket.
- Olvasszunk és temperáljunk csokit.
- A levelek erezett oldalát (a fonákját) kenjük meg egyenletesen csokival. Ecsettel vagy egy kanál hátuljával dolgozhatunk.
- Igyekezzünk pontosan kenegetni, hogy a levél szélén ne menjen túl a csoki a levél másik oldalára, mert akkor nagyon nehéz lesz lefejtenünk majd a levelet. Ha mégis sikerült lekennünk a levél oldalát vagy túlfelét is, próbáljuk finoman letörölni.
- Ha megkentük, és sehol nem látszik át a levél, hagyjuk száradni. Hűtőben a legegyszerűbb.
- Ha megdermedt, még egy réteg csokit kenjünk a levélre, és újra hagyjuk megszilárdulni. Ezt semmiképp se spóroljuk le, különben túl vékony lesz a csokiréteg, és könnyen eltörik, amikor leválasztjuk a levélről.
- Ha a csoki megkeményedett, óvatosan fejtsük le a levelet. Lassan, fokozatosan húzzuk le a csokiról.

Szerintem a folyamatban két lehetséges buktató van: a nem jól megválasztott, nem elég erős levél, és a túl vékony csokiréteg. Inkább háromszor kenjük le a levelet, mint csak egyszer! Ha úgy látjuk, hogy törik, ahogy húzzuk le, akkor a többire még mindig kenhetünk pluszban egy réteget.
Már csak rá kell aggatnunk a csokileveleket valamilyen desszertre, és kész. Nálam erre a sósmogyorós karamell-csoki mousse tortára kerültek.